Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Hagyományok, népszokások - advent képes leírás - Advent, adventi receptek.tlap.hu
részletek »

Hagyományok, népszokások - advent - Advent, adventi receptek.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: advent.tlap.hu » Hagyományok, népszokások - advent
Keresés
Találatok száma - 12 db
Az adventi koszorútól a regölésig

Az adventi koszorútól a regölésig

Ahány ház, annyi szokás - tartja az ismert mondás. Az év legfontosabb ünnepén, karácsonykor sincs ez másként. A karácsonyfa-állítás, a halételek és a bejgli elmaradhatatlan részét képzi a Szentestének, míg a regölés, a betlehemezés már kihalóban lévő népszokásaink közé tartozik. Sorra vettük, hogy mit érdemes tudnunk kedvelt vagy épp elfeledett karácsonyi szokásainkról.

Hiedelmek, babonák

Hiedelmek, babonák

Általában az egyházi ünnepekhez különféle hiedelmek, babonák társulnak. Advent időszakához is kötődik néhány ilyen. Pl.: - az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kisérője legyen. - az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet 'édesgessenek' magukhoz. - Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni. - az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul. - Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek jártak, kiknek a szájukból tűz áradt. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint olvasóval (rózsafüzér) lehetett védekezni. Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, meglehetősen jó alkalmat adva a varázslásra. A római katolikus egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását. (András, Borbála, Luca, stb.)...

Luca napi fehér leples alakoskodás

Luca napi fehér leples alakoskodás

A Kisalföldi Csallóközben és Nyitra vidékén a közelmúltban még élő népszokásként is megfigyelhető volt, hogy fehér lepelbe öltözött legények, esetleg lányok, asszonyok, arcukat belisztezik vagy fehér tüllkendőt tesznek, hogy felismerhetetlenek legyenek. Lisztbe mártott tollseprűvel sepregetnek. Egyes helyeken a lányokhoz jártak, másutt a gyerekeket ijesztgették. A Nyitra megyei Kolonban egy legény menyecskeruhába öltözött. Kontyot készítettek neki, a fejére keszkenőt borítottak. Társa köznapi, olykor ünnepi ruhát viselt. Arcát nyúlbőr takarta, melyen két nyílást vágtak a szemek számára, ez volt a 'lárva'. Csak a lányos házakhoz mentek be, török muzsikával (harmonikával) jártak. Bent a házban táncoltak, de mindvégig némák maradtak. A Csallóközben a Luca csak férfi lehetett, fehérbe öltözött, nem volt szabad megszólalnia. Söprűt vagy meszelőt vitt magával. Mímelték a meszelést, söprést, a háziak arcát is 'meszelték', hogy ne legyenek kiütésesek. Az arcukat fátyolszerű anyaggal takarták be.

Gasztronómia - a világ konyhái magazin hírek
I. Füredi Járda Fesztivál - Rendhagyó kulináris élvezetek a füredi reformkori városrész szívében
I. Füredi Járda Fesztivál - Rendhagyó... Május 27-28 szombat és vasárnap szeretettel várunk Balatonfüred első utcai, zenés, családbartát, közösségi, mini gasztró "fesztiválján", vagyis közönség találkozóján, a mi utcánkba a Blaha Lujza utcában. ...Ez a "fesztivál" nem fesztivál... Házigazdák: Horváth-Ház Borgaléria A Horváth-Ház Borgaléria a 21. századi, igényes borfogyasztó vendégek minden...
Tokaji borok kapták a legtöbb érmet Bordeaux-ban a magyar borok közül
Tokaji borok kapták a legtöbb érmet... A magyar borok között a tokajiak kapták a legtöbb érmet a Challenge International...
Bocuse d'Or - A tokaji bor is szerepet kap a magyar csapat ételeiben
Bocuse d'Or - A tokaji bor is szerepet kap... A tokaji bor, a tokaji ecet és a dió is szerepel majd a magyar csapat tál- és...
Luca napi népszokások Palócföldön

Luca napi népszokások Palócföldön

Palócföldön a Luca napi népszokások máig divatban vannak. Általában gyerekek járnak párban házról-házra, úgy mondják lucázni. A háziaknak jó kívánságokat mondanak, melyek általában a ház körül tartott állatok termékenységével vannak kapcsolatban. " Csikós legyen a lovuk, malacos a disznajuk!" De gyakori, hogy az eladó lányoknak vőlegényt, a ház népének pedig egészséget kívánnak. A házigazda almával, körtével dióval viszonozza a jó kívánságokat.

Luca napja

Luca napja

dec. 13. Az e napon ünnepelt r. k. szentet ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendai alaknak. A legendák szerint előkelő szicíliai családból származott, fiatalon felvette a keresztény vallást. Szűzességet fogadott s mártírhalált halt; egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a kérő oly szépnek talált. Neve a fény (lux) szóval áll kapcsolatban. A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányost. A néphit szerint a nevenapján végzett munkák (fonás, szövés, lúgzás, kenyérsütés, meszelés) tilalmainak megszegőit megbüntette. Ezzel kapcsolatban ; eredetmagyarázó monda, ill. ; tabumondák ismertek: 1. Luca napján egy asszony kenyeret sütött, gyermeke bölcsőben feküdt. Luca beszólt az ablakon: Mit csinálsz, asszony? Sütök. No, csak süssé. Felkapta a gyereket, hogy bevesse a kemencébe. Az asszony rákiáltott: Gyere ki Luca pucca, ég Szodoma és Gomora. Otthagyta a gyereket. Ezért nem szabad sütni Luca napján (Borsod m.) - 2. Luca napján mosó asszony a figyelmeztetésre azt válaszolja: Ó, mire Luca-puca eljön, addig haccó kimosok. Kővé vált (; kővé válás). Változatai: a) a megjelent Luca a párlósajtárt büntetésből ráborította, ill. belelökte a pállóba és kipállotta. Ezért nem szabad mosni Luca napján

Hirdetés
Luca napja - December 13

Luca napja - December 13

Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusaban vértanúságot a szentéletű, jótékonykodó Szent Lucia, akinek emléke előtt tisztelgett a római katolikus egyház már az 5. századtól kezdve. Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszünetes törvénynapként határozták meg. Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben. Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik. A praktikák, mágikus eljárások, szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni. Éjfélkor ennek érdekében megpiszkálták a tyúkokat, nagyobb tojáshozamra kívánván őket serkenteni, máshol maguk a gazdaasszonyok mutattak példát ülésből" a kotlósoknak. A nyugati részeken volt szokás a fiúk kotyolni" járása. Hajnalban indultak körútjukra az ismerős házakhoz, szalmát vagy fadarabot vivén magukkal, amelyekre rátérdelvén adták elő termékenységvarázsló, mágikus szövegeiket, minden földi jót kívánván a házaiknak a Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok!..." kezdetű szöveg kíséretében.

Lucapogácsa

Lucapogácsa

A szegedi tájon máig sütött lucapogácsa jó sok zsírral készül. Sütés előtt kis tollakat szúrnak bele minden családtag számára külön-külön. Akié sütés közben elég, hamarosan meghal. Így van ez Bátyán, Dusnokon, Bócsán is. A szegedi gazdasszony még ércpénzt is szokott belesütni. A pénzt azután vagy az eleséggel keverve a jószágnak, főleg disznónak adják, vagy pedig a legközelebbi vásár alkalmával az állat vételárába fizetik bele, hogy szerencséjük legyen hozzá. Az is szokás, hogy a pogácsába rejtett pénzt koldusnak adják oda. Akadnak olyanok is, akik azért vetik a templomi Szent Antal-perselybe, hogy a jószághoz szerencséjük legyen. Legújabban azonban már azé lesz, főleg gyerekeké, aki éppen megtalálja. A lucapogácsa morzsájából a tápaiak a tehén elé, a ló abrakjába is szoktak szórni. A pogácsa egyébként már vagy az ünnep estéjén, vagy pedig napján ebéd után kerül fogyasztásra.

Mikulás vagy Télapó?

Mikulás vagy Télapó?

Miklós-nap: A hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék (alakoskodás) volt Miklós-napon, amely nyugatról érkezett Magyarországra. Nem ismert, hogy a népszokást mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém, aki egyszerre jutalmazott és büntetett. Többféle eredetmagyarázat alakult ki, a legelterjedtebb álláspont szerint a rémisztő alak a germán főisten továbbélése, akinek kettősége, a jó és a rossz mutatkozik meg a december 6-i szokásban: jóságos alakja ajándékot oszt, míg büntető alakja ijesztgetett. A falvakban egészen a 20. század utolsó harmadáig élt a lánccsörgető alakoskodás, akit végül kiszorított a jóságos Mikulás.

Német adventi hagyományok

Német adventi hagyományok

Az év ünnepei közül a karácsony, illetve az azt megelőző időszak a leggazdagabb hagyományápoló szokásaiban. Németföldön e szokások sok helyi vonatkozást is mutatnak: Klöpfelesnächten - kopácsolós éjszakák - Perchtenlaufen - maszkos járások - Herbergssuche - szálláskeresés - adventi koncertek - adventi kávézgatás - Weihnachtsmarkt - karácsonyi vásár - jászolállítás - adventi koszorú - adventi naptár

Hirdetés
Népszokások

Népszokások

Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. Az a néhány generációval ezelőtt kor az előkészület lelki jellgére helyezte a hangsúlyt. Ez volt a szent idő: a várakozás és a reménykedés ideje. A Messisást váró hangulat alapja a hajnali mise, a roráte volt. Ez jellegzetesen közép-európai, sőt magyar hagyomány, angyali vagy aranyos misének is nevezték, amelyben azonban pogányos varázscselekedetek, különösen szerelmi varázslások sokása fűzödött. Roráte előtt minden ólat, istállót be kellett zárni, harangozás előtt jártak ugyanis a boszorkányok. Ha az eladósorban lévő leány hajnalban három kis darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején kérőre számíthatott. Az advent eredete az 5-6. századra vezethető vissza, eleinte háromnapos böjttel volt összekötve. Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak - akárcsak nagyböjtben. 1611-ben a nagyszombati zsinat meg is tiltotta advent első vsárnapjától vízkeresztig az esküvőket, zajos mulatságokat...

Regölés

Regölés

A regölés a legények és a házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása. A téli napforduló pogánykori emléke. A magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja december 26. Hagyománya, szövege és dallama a legtovább Nyugat-Dunántúlon és Udvarhelyszéken maradt fenn.

Ünnepi készülődés: advent

Ünnepi készülődés: advent

Advent az év egyik legcsodálatosabb időszaka. Az üzletek kirakata fényárba borul, a boltok polcain megjelennek a szebbnél szebb ajándékok. Lassan elérkezik a karácsonyi ajándékok beszerzésének ideje. Advent szavunk a latin adventus főnévből ered, jelentése eljövetel, megérkezés. A reményteli várakozás időszaka ez, a keresztény hitvilágban Krisztus eljövetelére, a karácsonyra való felkészülés. Az ünnepi időszakot már az V.-VI. században is megünnepelték, amikor az éjféli harangszó jelezte az advent kezdetét. Eredetileg 40 napos időszakot jelentett, a Gergely naptár bevezetése után azonban négy hétre rövidült, s a december 25-ét megelőző vasárnapon veszi kezdetét. A keleti keresztény népek még ma is Január 6-án ünneplik a karácsonyt. A régi időkben advent a böjt és az imák időszaka volt, napjainkban inkább a karácsonyra való felkészülés periódusa. Gyakran készítenek adventi naptárt (főként gyermekek számára), melyben minden nap egy-egy apró meglepetés található. Adventi hagyományok: A karácsonyt megelőző négyhetes időszakot számtalan hagyomány övezte. Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, így nagyszerű alkalom nyílt a varázslásra. Úgy tartották aki András napján párnája alá egy férfi ruhadarabját teszi, álmában meglátja leendő párját.

Tuti menü